Autoimmun betegségek: amikor a szervezet saját maga ellen fordul

Ide tartozik például a Hashimoto-thyreoiditis, a lupus, a sclerosis multiplex és a reumatoid artritisz. Ezek a betegségek rendkívül sokrétűek, és gyakran hosszú időbe telik, mire a diagnózis megszületik.

Az autoimmun betegségek pontos oka nem ismert, de úgy tűnik, hogy genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak bennük. A hormonális változások, a krónikus stressz és bizonyos vírusfertőzések is kiválthatják a folyamatot. Érdekes módon ezek a betegségek gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál, ami arra utal, hogy a hormonháztartásnak is szerepe lehet a kialakulásukban.

A tünetek attól függően változnak, hogy melyik szervrendszert érinti az adott betegség. Például a Hashimoto-kór a pajzsmirigyet támadja meg, ami fáradtságot, súlygyarapodást és hajhullást okozhat. A lupus szinte bármelyik szervet érintheti, és bőrtünetek, ízületi fájdalom, valamint súlyos belső szervi károsodások is jelentkezhetnek.

Mivel az autoimmun betegségek krónikusak, általában nincs rájuk végleges gyógyír, de megfelelő kezeléssel a tünetek enyhíthetők. A terápiában gyakran alkalmaznak gyulladáscsökkentő gyógyszereket, immunmodulátorokat és életmódbeli változtatásokat.

A korai felismerés kulcsfontosságú az autoimmun betegségek esetében. A rendszeres orvosi ellenőrzés, az egészséges életmód és a stressz csökkentése mind hozzájárulhat az állapot javulásához. Ha valaki gyanús tüneteket tapasztal, érdemes mihamarabb szakorvoshoz fordulnia.